Napvitorla tervezés és látványterv készítése
A napvitorla tervezése két főbb koncepció mentén valósul meg. Az egyik esetben a vevő eldönti, hogy milyen méretre és alakra és működtetésre van szüksége, míg a másik esetben a megrendelő megfogalmazza az igényét, hogy mely területet milyen nap és évszakban akar leárnyékolni.
Az első eset az egyszerűbb. Az adott geometriát egy tervező programmal megrajzoljuk, mely után jöhet a napvitorla szabás és varrás. A második eset a bonyolultabb. Az igények megfogalmazásakor legtöbbször azt szoktuk mondani viccesen a megrendelőnknek, hogy ha azt akarja hogy minden nap és évszakban árnyékban szeretne lenni, akkor a legegyszerűbb, ha egy zárt kockát építünk. Ezt nyilván senki nem szeretné, akkor jönnek a kompromisszumok számbavétele.
Mint tudjuk a kora tavaszi és késő őszi időszakban a na pályája elég alacsony, viszont ekkor pont jó, ha egy kis napsütés ér bennünket. A nap legintenzívebben május végétől szeptember végéig süt általában. A 3D látványtervező programunkban jól tudjuk illusztrálni hogy miként vonul az árnyék a napvitorla alatt ezen időszakokban a kora reggeli időszaktól egészen a késő délutánig.
A benapozottságot a nap járása határozza meg. Magyarországon június 21-én jár legmagasabban a nap, a déli órákban a vízszinteshez képes 66 fok a napsugár beesési szöge. Ha napvitorlát tervezünk, ez kell hogy egy fontos szempont legyen a napvitorlánk elhelyezkedésével kapcsolatban. Ugyan ez az érték március 21-én és szeptember 23-án 42 fok.
Amikor látványtervet készítünk, a programunk alkalmas a helyszínen készített fotók látványtervbe illesztésére, de alkalmas vonalakkal felépített testek és síkok applikálására is és napvitorla árkalkuláció készítésére is. Vevőink a fotók alkalmazását preferálják. A látványtervbe épített alkalmazás bemutathatóvá teszi, bármely naptári nap bármely órájában az árnyék elhelyezkedését, de a program egy ikon megnyomásával a naptári napra automatikusan “levetíti” az aznapi árnyék vonulását.
Ezen programok használatát már olyan szintes sikerült elsajátítani, hogy rendszerint a felmérés ideje alatt a helyszínen el tudjuk készíteni és bemutatni a 3D-s látványtervet.
A vevőink tájékoztatását, amennyiben erre igény tartanak, helyszíni, alaprajzi kitűzéssel vagy a leendő napvitorla éleit szimbolizáló zsinórozással is segíteni tudjuk.
Napvitorla gyártás
A napvitorla geometriai tervezését a gyártás követi. Mivel a napvitorla műszálakból készül (HDPE, PES, NANO, ACRIL) melyek mindegyike hőre lágyuló műanyagok csoportjában van, a legjobb szabási technika a hőkéssel történő szabás. Az elméleti napvitorla kontúrnál oldalanként 5 cm-el nagyobbat szabunk ki, ugyanis a napvitorlák élébe hevedert varrunk.
A napvitorla alakok sajátsága, hogy nincs egyetlen egyenes vonal a kontúrjain. Az élek alakja sok fejtörést okozott korábban, de ma már világos, hogy az alakzatok a koszinusz-hiperbolikus függvény alakját követik. Ez a vonal leggyakrabban a távvezetékek belógásakor figyelhető meg. A függvény alak vágása könnyen megoldható CNC szabászasztalon, de létezik egyszerűsített görbeszerkesztési eljárás. Fontos még, hogy a MESCH hálók nyúlása nem azonos a szövési irány (láncvonal) és a szövési irányra merőleges (vetülék) vonalban. A láncirányban közel 5%, míg a vetülék irányban 8% a nyúlás. Ez az ívelések mértékére van befolyással.
Varrás és testreszabás
A szabást követően, UV álló PES cérnázott fonallal varjuk a napvitorlát. A sarkaiban fém karikákat varrunk. Nagyobb ( >50 nm) a sarkok erősítésére saját anyagából kb. 35 cm-es ún. mandzsettát varrunk, ugyanakkor az sarkokhoz duplán varrunk erősítő hevedert. A kisebb napvitorlákba UV álló polipropilén, míg a nagyobb napvitorlákba poliészter hevedert varrunk.
A 80 nm-nél nagyobb napvitorlákba kevlár vagy rozsdamentes acélsodronyt varrunk. Az ilyen nagy napvitorlák sarkait rozsdamentes, vagy alumínium lemezekkel erősítjük meg.